Mit jelent az A kategóriás energetikai tanúsítvány?

Az aosztaly.hu az épületek energetikai osztályáról szól, nem autókról és nem iskolai osztályokról. Itt azt nézzük végig, mit jelent pontosan az A betű, kinek reális, és mit kell hozzá tenni.

Mit jelent az A betű az energetikai tanúsítványon?

Az A azt jelenti, hogy az épület számított primerenergia-igénye legfeljebb a követelményérték, lakóépületnél 76 kWh/m²a. Ez a közel nulla energiaigényű épület szintje, vagyis az, amit az új lakóépületeknek teljesíteniük kell.

A tanúsítvány az épület számított energiaigényét osztályozza, százalékban a követelményértékhez viszonyítva. Az „A” osztály a követelmény 90–100 százalékát jelenti. Aki ennél is jobb, A+, A++ vagy A+++ lehet.

A beszélt nyelvben többféleképpen mondják ugyanezt. „A kategóriás”, „A osztályos”, „A besorolású” vagy egyszerűen „energiaosztály”. A hivatalos szóhasználat az energetikai besorolás, a tanúsítványon pedig az összesített energetikai jellemző szerepel kWh/m²a-ban.

Mi az osztályhatár, és mennyi kWh/m²a az A?

Az A osztály felső határa 76 kWh/m²a, az alsó határa 68,4 kWh/m²a. A teljes skálát a követelményérték százalékában állapítja meg a jogszabály, és lakóépületre az alábbi táblázat adja a kWh/m²a értékeket.

A százalék és a kWh közötti átváltás egyszerű. A követelményérték 76 kWh/m²a, az A osztály felső határa a 100 százalék, vagyis 76. Az A+ felső határa 90 százalék, vagyis 68,4. A B osztály felső határa 130 százalék, vagyis 98,8 kWh/m²a.

Az osztályhatárok forrása a 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet, a lakóépület követelményértéke a 9/2023. (V. 25.) ÉKM rendelet számítási módszerén alapul. A skálák jelentéséről részletes, külön oldalunk is van, az energetikai besorolások jelentése.

Miért „közel nulla”, és mit jelent ez az épületnek?

A közel nulla energiaigényű épület a 9/2023. ÉKM rendelet 2. fogalma szerint az, amely az 1. és 2. melléklet követelményeinek megfelel. Ez nem azt jelenti, hogy nincs fogyasztása. Azt jelenti, hogy a számított nem megújuló primerenergia-igénye nagyon alacsony, és ezt az épület szerkezete, gépészete és megújuló energiatermelése együtt éri el.

Az új lakóépületeknek ezt a szintet kell teljesíteniük. A követelmény az épület szerkezeteire és a gépészetre egyaránt vonatkozik. A hőveszteség-tényezőre külön korlát van, ami az épület alakjától függ. Kompakt épületnél (A/V ≤ 0,3) 0,14 W/m³K a határ.

Az „A” tehát nem díszcímke. Egy tényleges műszaki szint, amelyet egy hagyományos, 1970-es vagy 1990-es ház csak jelentős átalakítással érhet el.

Mi a különbség az A, az A+, az A++ és az A+++ között?

A különbség az energiaigény mértéke és az, hogy az épület mennyi megújuló energiát termel. Az A az alapszint, az A+++ már nettó zéró energiaigényű.

• A. Legfeljebb 76 kWh/m²a. Jól szigetelt, korszerű gépészetű épület, hőszivattyúval vagy hasonló megoldással.
• A+. Legfeljebb 68,4 kWh/m²a. Az alapszintnél jobb, általában kiváló szigetelés és hatékony gépészet.
• A++. Legfeljebb 38 kWh/m²a. Ez már a követelményérték fele. Gyakran napelemmel és hővisszanyerős szellőztetéssel érhető el.
• A+++. Nettó zéró. Az épület annyi megújuló energiát termel, amennyit a számítás szerint fogyaszt.

Mi a régi AA++ és JJ skála, és megfelel-e az A-nak?

A 2023. október 31-ig érvényes kétbetűs skála (AA++, AA+, AA, BB, CC, DD, EE, FF, GG, HH, II, JJ) más számítási módszerre épült. Az új skála betűi nem feleltethetők meg a régiekéinek.

Ezért nem helyes azt mondani, hogy a régi „BB” vagy „AA” az új „A” megfelelője. Egy régi tanúsítványból nem lehet kiszámolni az új osztályt, ahhoz új tanúsítvány kell.

Egy forrás szerint a régi skálán a közel nulla energiaigény az AA++ és BB közötti sávot jelentette. Az új skálán ez az „A”. Ez a megfelelés azonban nem számszerű, hanem fogalmi, ezért itt nem adunk átváltási táblát.

A régi skálás tanúsítvány 2023. november 1. után adásvételhez és bérbeadáshoz már nem használható.

Kinek reális az A osztály?

Az A osztály az új építésű lakóépületeknek kötelező, a meglévő házaknál inkább ritka. A legtöbb régi ház, még teljes felújítás után is, B vagy C osztályba kerül.

Az oldal motorja tájékoztató becslései szerint egy 1960–80 között épült, 100 m²-es családi ház a következő lépcsőkön megy végig.

A lépések együtt a tájékoztató példán a B osztályig vittek (94 kWh/m²a, a követelmény 124 százaléka). Az A osztályhoz 76 kWh/m²a alatti érték kell, tehát további beavatkozás szükséges. Ilyen lehet a hővisszanyerős szellőztetés, a vastagabb, hőhídmentes szigetelés vagy a napelem. A számokat nem hiteles tanúsítvány adta, hanem becslés, a példaház jellemzői 100 m², 30 cm téglafal, kétrétegű fa ablak, betonfödém és régi gázkazán.

Egy másik példaháznál, az 1990–2006 között épült, 110 m²-esnél a kiindulás 252 kWh/m²a (G osztály). A fal, a födém és az ablak együtt 133-ra (D), a hőszivattyúval együtt 83-ra (B, a követelmény 109 százaléka) vitte az értéket.

A saját házad lépéseit a felújítási tervvel számolhatod ki.

Miért számít a fűtés módja az A osztálynál?

A fűtés módja a primerenergia-tényező miatt döntő. A 9/2023. ÉKM rendelet 7. melléklete szerint a földgáz tényezője 1,1, a villamos energiáé 2,3, a szilárd biomasszáé 0,6, a környezeti hőé (hőszivattyú hőforrása) pedig a nem megújuló részre 0.

Egy kWh hő előállításához szükséges primerenergia az oldal motorja becslése szerint régi gázkazánnál kb. 1,53 kWh, kondenzációs kazánnál 1,12, villanyfűtésnél 2,32, hőszivattyúnál (SCOP 3,5) 0,66. A hőszivattyú tehát a legjobb a besorolás szempontjából. A villanyfűtés a legrosszabb.

Ez magyarázza, miért nem elég a jó szigetelés, ha a fűtés villanyos, és miért ad nagy ugrást a hőszivattyú. A hatásról részletesen a hőszivattyú hatása a besorolásra oldalon írunk.

A CO2-osztály, a másik betű a tanúsítványon

Az új tanúsítványon két besorolás szerepel. Az egyik az energia, a másik a CO2-kibocsátás szerinti osztály. A CO2-követelmény lakóépületnél 20 kg/m²a.

A két osztály eltérhet. Egy tűzifával fűtött ház energetikailag gyenge lehet, CO2-ben viszont jól állhat, mert a tűzifa kibocsátási tényezője kisebb a gázénál vagy az áraménál. Amikor valaki azt mondja, hogy „A kategóriás” a tanúsítványa, érdemes megkérdezni, melyik osztályra gondol.

Mit nem mutat az A osztály?

Az A osztály nem garantál alacsony számlát. A besorolás szabványos feltételekkel számol, és lakóépületnél nem tartalmazza a főzést, a háztartási gépeket, a világítást és a liftet. Egy A osztályú házban a tényleges fogyasztás is lehet magas, ha a lakók sok energiát használnak.

Az A osztály sem garantál nyári komfortot. A nyári hővédelemre külön követelmény van, ha az átlátszó felületek nagyok.

Végül az A osztály nem jelent automatikusan magasabb eladási árat. A bankok és az ingatlanpiac a jobb besorolást értékelhetik, de a pontos hatás piaconként és időszakonként változik, ezért számot nem ígérünk.

Három szint a tanúsítványon, melyik mit jelent?

Az első oldalon az osztály mellett két követelményszint is szerepel, és ezek könnyen összekeverhetők. Az alábbi táblázat egy hiteles tanúsítvány számait mutatja, amely egy 2006-ban épült, 125 m²-es, kondenzációs gázkazános családi házra készült (egy konkrét, névtelen tanúsítvány adatai).

A táblázatból látszik, hogy a ház a jelentős felújítás szintjét majdnem eléri (145,48 szemben a 144,79-cel), a közel nulla szintet viszont messze nem. A közel nulla szint, vagyis az A osztály határa az a 76 kWh/m²a.

Ez fontos megkülönböztetés. A jelentős felújítás követelménye a felújított épületre szóló minimum, és lakóépületnél az alakja szerint 110 és 150 kWh/m²a között mozog. A közel nulla szint az új épületek célja. A kettő nem azonos, és a felújított épületnek általában csak az előbbit kell teljesítenie.

Hogyan néz ki egy A osztályú lakóépület?

Az A osztályú lakóépület jellemzően a következő tulajdonságokkal rendelkezik. Nem mindegyik kötelező, de együtt adják a szintet.

• Kiváló szigetelés. A falak U-értéke 0,24 W/m²K vagy kisebb, a födémé 0,17 W/m²K vagy kisebb. A tanúsítvány „kiváló” szintje falnál 0,16 W/m²K vagy alatti.
• Jó nyílászárók. Háromrétegű üvegezés, fa vagy PVC keretnél Uw legfeljebb 1,1 W/m²K, szakszerű beépítéssel.
• Hőhídmentes csatlakozások. A lábazat, az áthidalók és a redőnytokok szigeteltek.
• Légtömörség és szellőzés. Gyakran hővisszanyerős szellőztetés, amelyben a kilépő levegő hőjét visszanyerik.
• Hatékony gépészet. Leggyakrabban hőszivattyú, alacsony hőmérsékletű leadókkal, például padlófűtéssel.
• Megújuló energia. Napelem vagy napkollektor, amely a számításban csökkenti a nem megújuló primerenergiát.

Ezek egyike sem varázslat. A tapasztalat azt mutatja, hogy a jó szigetelés és a hatékony fűtés együtt viszi el a házat a közel nulla szinthez, a többi inkább finomhangolás.

Mi a különbség egy A és egy D osztályú ház között?

A különbség számokban jól látszik. A D osztály lakóépületnél legfeljebb 152 kWh/m²a, az A legfeljebb 76. Egy 100 m²-es háznál ez évente legfeljebb 15 200, illetve 7 600 kWh primerenergia, vagyis a különbség a felső határon kétszeres.

Az A és a D között komfortban is van különbség. Jobban szigetelt házban kisebb a hőmérséklet-különbség a falak és a levegő között, nincs huzat, és a hűtés is kevesebb energiát igényel. Ezt azonban nem a besorolás, hanem a szerkezet adja.

Tévhitek az A kategóriás tanúsítványról

Az A kategóriáról sok félreértés kering. Ötöt gyűjtöttünk össze.

1. „Az A azt jelenti, hogy nulla a rezsi.” Nem. Az A+++ a nettó zéró szint, az A nem az.
2. „A régi BB megfelel az új A-nak.” Nem, a két skála nem váltható át.
3. „A tanúsítvány a tényleges fogyasztást mutatja.” Nem. Számított érték, szabványos feltételekkel.
4. „Napelemmel bármelyik ház A osztályú lesz.” Nem biztos. A hatás a saját fogyasztástól és az exporttól függ, és hiteles számítással kell ellenőrizni.
5. „Az A osztály kötelező az eladáshoz.” Nem. Eladáshoz tanúsítvány kell, de a besorolás bármilyen lehet.

Mit kérdezz a tanúsítótól, ha az A osztály a cél?

A tanúsító ismeri a számítási módszert, ezért a legjobb helyen kérdezhetsz. Néhány hasznos kérdés az alábbi.

• Mi az épületem jelenlegi összesített energetikai jellemzője kWh/m²a-ban?
• Melyik a „kiváló” csomag, és mennyit ad pontosan?
• Elérhető az A osztály a javaslatokkal, vagy mi hiányzik még?
• A napelem hatását hogyan számítja a tanúsításban?
• Melyik szerkezeti elemnél a legnagyobb a nyereség?

A válaszokat írásban kérd, mert a későbbi döntéseid ezekre épülnek. A javaslatok jelentését a korszerűsítési javaslatok magyarázatában olvashatod.

Hogyan hat az A osztály a hitelre és a támogatásra?

A hitelek és a támogatások két módon használják a besorolást. Vagy minimum osztályt kérnek, vagy a javulás mértékét nézik. A Wekerle Plusz energetikai program 2026. október 21-i bejelentése szerint legalább 30 százalék primerenergia-megtakarítást vár el, ami a javulás mértéke, nem egy adott osztály. Az A, B vagy C besorolású ingatlanra a sajtóforrások szerint nem jár vissza nem térítendő támogatás, de ezt egyetlen forrás írja, így nem tekinthető biztosnak.

A banki zöld lakáshiteleknél a feltételek bankonként különböznek. Az OTP korszerűsítési hitelénél például a bank útmutatója hiteles, legfeljebb 90 napos tanúsítványt kért, a besorolási elvárás a régi skálára épült. Az új skálára átfordított feltételeket mindig kérd el a banktól írásban.

A Wekerle Plusz energetikai programról a külön cikkünkben olvashatsz, a friss támogatási állapotot pedig a támogatások oldalon tartjuk karban.

Mi változott 2023. november 1-jén?

A 2023. november 1-jén életbe lépett módszer három dolgot hozott. Új, 12 fokú skálát (A+++ és I között), új számítási módszert és a tanúsítvány tartalmi megújítását, amely a korszerűsítési javaslatokat is magában foglalja. Az érvényesség a 2023. november 1. után kiállított tanúsítványra 5 év.

A változás miatt a régi és az új tanúsítvány nem hasonlítható össze. Aki 2023 előtt kapott „BB” besorolást, annak a háza az új módszerrel más osztályba eshet, jobba vagy rosszabba, az épülettől függően. Ezért olyan fontos, hogy minden osztályszámnál megmondjuk, melyik skálára vonatkozik.

Az MNB elemzése szerint a lakóingatlanok mediánja az új módszerrel kb. 283 kWh/m²a, ami a G osztály. Az A osztály így a hazai lakásállományban ritka, és nem a tipikus eset.

Panellakás és az A osztály

Panellakásnál az A osztály jellemzően nem reális cél. A motor tájékoztató becslése szerint egy 55 m²-es, 1960–80 közötti panellakás kiindulása 264 kWh/m²a (G). Az ablakcsere 233-ra (F), a panelszigetelés 177-re (E), a teljes hőhídmentes szigetelés az ablakcserével együtt 144-re (D) viheti.

A társasházi lakásnál ráadásul a döntés közös, és a fűtés is gyakran távfűtés. Ezért itt a D vagy C osztály elérése is jelentős eredmény. A társasházi lehetőségekről a panel és társasház oldalon írunk.

Hogyan ellenőrizd, hogy valódi-e az A osztályú tanúsítvány?

Hirdetésben könnyű leírni, hogy „A kategóriás”. Három egyszerű ellenőrzés segít, hogy ne higgy el mindent.

1. Kérd el a tanúsítványt. Az összesített energetikai jellemzőnek (kWh/m²a) szerepelnie kell rajta, és az osztály a százalékból következik.
2. Nézd meg a kiállítás dátumát. A 2023. november 1. előtti, kétbetűs skálás tanúsítvány az új skálán nem értelmezhető.
3. Ellenőrizd a HET azonosítót. A tanúsítvány a nyilvántartásban megkereshető, és a tanúsító jogosultsága is ellenőrizhető.

Ha a hirdetésben szereplő osztály és a tanúsítványon álló kWh/m²a érték nem fér össze, például 120 kWh/m²a mellett „A” szerepel, az figyelmeztető jel. Az A osztály felső határa 76 kWh/m²a.

Mi van az eladáskor és bérbeadáskor?

Az energetikai tanúsítvány adásvételhez és bérbeadáshoz kötelező, és a hirdetésben fel kell tüntetni a besorolást. Az eladó a szerződés megkötéséig bemutatja, legkésőbb a birtokbaadáskor átadja a tanúsítványt. A kötelezettségről és az alapfogalmakról a besorolások jelentését bemutató oldalunk ad áttekintést.

Az A besorolású ingatlan hirdetésében a besorolás vonzó, de csak akkor hiteles, ha a tanúsítvány valós, érvényes és ellenőrizhető. A tanúsítvány HET azonosítója alapján a nyilvántartásban ellenőrizhető.

Hogyan jutsz el az A osztályhoz lépésről lépésre?

Az útvonal általában ugyanaz, mint a besorolás javításánál, csak a végén több lépést kell megtenni.

1. Tanúsítvány. Készíttess vagy olvass el egy friss tanúsítványt, a „kiváló” csomag javaslataival együtt.
2. Burkolat. Födém, fal és nyílászárók a követelményértékek (0,17, 0,24, 1,1 W/m²K) szintjére vagy afölé.
3. Hőhidak és légtömörség. A hőhidak csökkentése és a jó beépítés.
4. Fűtés. Hőszivattyú vagy más kedvező primerenergia-tényezőjű rendszer.
5. Szellőzés. Hővisszanyerős szellőztetés, ha a légtömörség ezt indokolja.
6. Megújuló termelés. Napelem, a hatást hiteles számítással ellenőrizve.
7. Új tanúsítvány. Az eredmény rögzítése.

Az egyes lépések sorrendjét és számait a besorolás javításáról szóló útmutatónkban részletezzük.

Megéri az A osztály, vagy elég a B?

A válasz a céltól függ. A költség a javulással nem arányosan nő, ezért sok háznál a B vagy C osztály a racionális cél. Az A osztály leginkább új építésnél, hosszú távú tulajdonlásnál vagy támogatás és hitel feltételeként érdemes.

Zöld lakáshitelnél és támogatásnál a feltétel bankonként és programonként eltér. Az MNB Zöld Otthon Program dokumentuma például az új módszertanban az „A” osztályt említi lakóépületnél, de ennek az új skálára vonatkozó hivatkozását bankonként ellenőrizni kell. A támogatásokról a támogatások oldalon számolunk be.

Források

• 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról (njt.hu)
• 9/2023. (V. 25.) ÉKM rendelet az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról (njt.hu)
• A jogszabályi változások következményei a lakóingatlanok besorolására (MNB, 2024)
• MNB Zöld Otthon Program kérdés-válasz (zoldpenzugyek.mnb.hu, 2025)
• Ingatlan energetikai besorolások (bank360.hu)
• Energetikai besorolás (biztosdontes.hu)
• Saját számítás, az oldal energetikai motorja, archetípus-futások, 2026. november 4. (tájékoztató becslés)